Mi a probléma?

A 2012 óta hatályos egyháztörvény a rendszerváltás óta eltelt idő egyik legnagyobb botránya: több száz törvényesen bejegyzett és működő egyházat fosztott meg státuszától és intézményesítette az egyházak közötti egyenlőtlenséget. Az 1848-as forradalom kitörésekor megfogalmazott 12 pont tartalmazza az alábbi, negyedik követelést: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.” Ennek teljesüléséhez a magyar szabályozás a rendszerváltáskor került a legközelebb, de a hatályos szabályozás visszalépést jelent még a ’48-as követeléshez képest is. 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága jogsértőnek ítélte az egyháztörvényt és 17 magyar egyház ügyében mondott ítéletet – közülük kilencet a TASZ képviselt.
A per két évig tartott, és az ítélet a TASZ stratégiai perei között az utóbbi évek egyik legnagyobb sikere volt. 2015 őszére a magyar kormány elkészítette az egyházügyi törvény módosítására vonatkozó javaslatát. Ez továbbra is önkényesen definiálná, hogy mi a vallás, különbséget tenne egyház és egyház között, széles előjogokat biztosítana egyes egyházaknak mind a hitélet, mind a közcélú tevékenységek állami finanszírozása terén, és nem orvosolná azoknak az egyházaknak a sérelmeit, amelyek elveszítették egyházi státuszukat. Az alábbi petíció aláírásával Te is tehetsz annak érdekében, hogy eltérítsd a kormányt ettől a szándékától, és ne engedjen a negyvennyolcból – mert mi nem engedünk!

Petíció

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Magyar állampolgárként fontosak nekem azok az értékek, amelyek az 1848-as forradalom során született 12 pontban fogalmazódnak meg. Ezek közül is a törvényelőtti egyenlőség, a vallásszabadság védelme érdekében kérem arra, hogy a Kormány olyan jogszabályokat alkosson, amelyek hűek ezekhez az értékekhez: az állam ne tegyen különbséget egyház és egyház között, legyen semleges és garantálja azt, hogy mindenki egyenlően gyakorolhassa vallását.

Ezért kérem, hogy a kormány az egyház törvény olyan módosítását terjessze a parlament elé, ami:

  • biztosítja minden ember egyenlő lelkiismereti és vallásszabadságának maradéktalan érvényesülését és minden ember lelkiismereti meggyőződésének egyenlő tiszteletét,
  • biztosítja a vallási közösségek jogegyenlőségét és törvény előtti egyenlőségét, és nem biztosít előjogokat az egyházaknak a közoktatás és az egyéb közhasznú tevékenységek állami támogatása terén, sem egymáshoz, sem más hasonló tevékenységet végző civil szervezetekhez képest
  • biztosítja az állam világnézeti semlegességét, az állam és az egyházak elválasztását, valamint a polgárok lelkiismereti alapon szerveződő közösségeinek önmeghatározását,
  • jogi, morális és anyagi szempontból orvosolja azoknak az egyházaknak a jogsérelmeit, amelyeket a magyar állam az egyháztörvénnyel megfosztott elismert és törvényes jogállásuktól,
  • összhangban van Magyarország alkotmányos, az egyenlő jogok kiterjesztésén alapuló hagyományaival,
  • összhangban áll az Emberi Jogok Európai Egyezményének rendelkezéseivel és megfelel az Emberi Jogok Európai Bírósága által lefektetett követelményeknek!
parallax background

Mit kíván a TASZ?

Egy olyan törvényt, ami nem tesz különbséget egyház és egyház között, ami garantálja az állam semlegességét és a lelkiismereti szabadság érvényesülését. Azt szeretnénk, hogy a magyar egyháztörvény összhangban álljon a modern nyugati alkotmányos demokráciák alapelveivel. A lelkiismereti alapon szerveződő közösségek autonómiáját az államnak ugyanis tiszteletben kell tartania. Az állam nem foglalhat állást hitbéli igazságok kérdésében, így nem mondhatja meg, mi a vallás és mi nem tekinthető vallási tevékenységnek, és nem azonosítja magát egyetlen egyház tanításával sem. 

Ismerd meg az egyháztörvény eddigi történetét, a tervezett módosítással kapcsolatos fenntartásainkat, valamint a részletes koncepciónkat, ami megfelelő kiindulópontot jelenthet Magyarország új egyháztörvényének kidolgozásához. Ha kérdésed van a bizniszegyházakról, egyházi státuszról, szektákról és kisegyházakról, akkor olvasd el a kisokosunkat. Írd alá petíciónkat, amiben arra kérjük a magyar kormányt és a kormánypárti képviselőket, hogy ne terjesszék elő a parlament által már elvetett javaslatot, mert ezzel csak újabb megalázó ítéleteket és kártérítési kötelezettségeket kockáztatnak.
Mi nem engedünk a negyvennyolcból – követeljük együtt, hogy ők se engedjenek!

  • Az, hogy nem találni egységes vallás-megfogalmazást, számomra nem jelenti azt, hogy ne próbálkozhatnánk egy legnagyobb közös osztó-meghatározást találni, mely ha nem is mindenkinek, de nagyon sokaknak megfelel, amire jó néhány példa kinálkozik a kifejezetten demokratikus országok vallási-egyházügyi törvényeiben.
    Kamarás István - író, vallásszociológus
  • A vallás az eredendő eltérő megkülönböztetése, tekintetbevétele és a hozzá fűző kapcsolat elgondolása és gyakorlata.
    Tillmann József - filozófus
  • A vallás olyan mint a folyók szabályozása.
    Horváth Kristóf Színész Bob – színész, slammer
  • A vallás – vallási tevékenység – fogalmát illetően nem a törvényhozó testület, hanem a vallási közösségek öndefiníciójára kell hagyatkozni. A vallási tevékenység törvény általi definiálása nemcsak az állam és az egyház  különvált működésének, hanem az állam világnézeti semlegességének a határait is feszegeti.

    Dr. Schweitzer Gábor, jogász